Világéletemben odavoltam a kutyákért, gyerekkoromban el is hozhattuk nagypapától Ludmillát, majd Fricit, akiket kb. fél év múlva vissza is vittünk hozzá, mert kisiskolásként kibírhatatlan volt a hajnali 5 órás ébresztő. Természetesen fogalmunk sem volt a modernkori kutyatartás mikéntjeiről. De nagyon hálás vagyok a szüleimnek, hogy legalább megpróbálhattuk. Általában azonban nem valószínű, hogy egy ilyen döntést könnyen és fájdalommentesen vissza tudunk csinálni, így nem árt mindent előre mérlegelni, és nagyon tudatosan eltervezni. Persze mi sem tettük meg ezt minden területen, így utólag jó pár vitánk volt a kutya miatt.
Az első nagy kiránduláson - már volt gyakorlatunk benne, hogyan barátkozhat a többi kutyával (Fotó: vizslafotozas.hu)
Majd a gyerek gondozza, jól ellesz vele!
Ez nagyon jól hangzik, és szuper ötlet, hogy a gyerekünk már egészen kis korában tanuljon meg felelősséget vállalni egy másik élőlényért, de 14-16 éves kor alatt szinte kivitelezhetetlen - már ha nagyobb testű kutyáról van szó.
1. Ad neki enni és inni: ez mind szép és jó, de egy napi kb. 3 perces dologról beszélünk
2. Elviszi sétálni: egészen addig, amíg a kutya fizikailag "elhúzhatja" a gyereket a pórázzal, nem fog működni. Hacsak nem egy teljesen, erre a célra kiképzett kutyáról van szó - ami azért nem az átlag. A mi vizsla-keverékünk 30 kg, így rendesen fel kell nőni a feladathoz.
3. Összeszedi a kutyakakit: nem láttam magam előtt, ahogy a nyolcévesünk próbál egy nylonzacskóba belevadászni egy darab ebkakit úgy, hogy ne legyen ő maga nyakig olyan. Azért van remény, most, 10 évesen már jól megy ez a dolog is.
4. Egy kiskutya a világ legcukibb dolga: a fotókon, a szomszédban, a kennelben... De nem egy lakásban. Én konkrétan gyes-en voltam a kutyánkkal jó pár hétig, ugyanis nem volt szobatiszta (nyilvánvalóan) és fogalmam sem volt, hogy mit csinál, ha egyedül hagyom otthon (már tudjuk: mindent szétrág és megeszik).
5. Ha már van egy gyerek, aki kötöttség, mit számít a kutya? Sokat. Ugyanis jó pár dologban pontosan ellentétje a kettő egymásnak: pl. a kutyát nem vihetjük be a boltba, éttermekbe sem igazán, nem ülhet fel velünk a repülőre csak úgy, nem jöhet ki a strandra, a sípályára...
Ez a szokás kölyökkora óta megvan: a copftépés...
6. Nyugalom vs zizegés: na ez nálunk szinte teljesen ellentétes ütemben mozog, ugyanis ha pl. a kutya végre nyugodtan pihen, csemeténk azonnal talál módot arra, hogyan keltse fel a kutya figyelmét és bírja esztelen futkározásra. Majd amikor a kislányunk akar a földön 100 db-os kirakóval játszani, teljesen felháborodik, hogy a kutya ahelyett, hogy szépen feküdne mellette, az ő haját tépi. A dolog azonban fejleszthető, sok gyakorlással és pl. közös kutyasuliba járással. De ettől még sokszor résen kell lennünk. A kutya egyébként teljesen jól alkalmazkodik a környezet intenzitásához, csak kicsit több idő kell neki a tempóváltáshoz, mint nekünk, fegyelmezett felnőtteknek.
AZ TÉNY AZONBAN, hogy nagyon sok öröm, kacagás és hancúrozás is jár a kutyatartással, és már ezért megéri a fáradságot!
Hogyan döntsük el, hogy legyen-e kutyánk?
Alább a lista, hogy miket mérlegeljünk a kutyus befogadása előtt, mert ezt nagyon kevés helyen mondják el:
1. A kutya fajtája, alaptulajdonságai
Mi ezzel nem sokat törődtünk, csak annyit, hogy labrador keverék legyen. Azóta mennyi harapós és barátságtalan labradorral találkoztam! Szóval ne bízzunk a filmek sugallatában, és a cuki fotókban sem, járjuk körbe jól a témát. Ugyanis nem mindegy, hogy honnan származik a kutya (ld. köv. pont), hogyan szocializálták. Ezen kívül fontos a kutya mozgásigénye is, nem mindegy, hogy a kutya napi 10 perc vagy 3 óra futkosás után fárad el.
Ebből az alomból került hozzánk a kutyánk egy szép karácsonyi reggelen...
2. Tenyésztő, szaporító és mentett kutya
A tenyésztők világába nem látok bele, mert nem terveztünk ilyesmit, de ott is nagyon fontos, hogy körültekintően válasszunk. Azt tudni kell, hogy egy megbízható alomból származó kiskutya minimum 200.000 forintba kerül, de inkább többe.
A szaporító TILOS!!! De ezt sajnos laikus szemmel sokan nem szúrják ki, mivel a kölykök cukik, jó nincs törzskönyv, de sebaj - 30.000 forint pedig normális árnak tűnik. Csakhogy pont erre épít ez a szélhámos csapat, hogy sokan bedőlnek ezeknek a szempontoknak. A legfőbb baj, hogy a szaporítók nem ügyelnek arra, hogy az apaállat ne közeli "rokon" legyen, nem szűrik a jellemző betegségekre a kutyákat, és ami a legszörnyűbb, nem hagyják, hogy az anyaállat szervezete regenerálódjon, mert újabb és újabb almoknak kell "termelődniük". Ha mázlink van, akkor akár egészséges kutyushoz is juthatunk így, de általában komoly viselkedészavarok és/vagy betegségek jelentkeznek előbb-utóbb, ami senkinek sem jó.
Mi a mentett/talált/egyéb keverék kutya mellett döntöttünk (bár keletkezésük azért itt sem tükrözi minden esetben a felelős kutyatartást). A mi kutyusunk egy vizsla - és kb. 20% golden retriever keverék.
Ugye ellenállhatatlan? Az a cuki is pofija...
3. Sétálóhelyek, napközbeni és szabadság alatti elhelyezés
Fontos átgondolni, hogy hogyan fogunk együtt élni a kutyánkkal. Nekem a home-office (otthonról dolgozás) adta az ötletet, hogy legalább legyen valaki mellettem napközben. Azt mondjuk nem gondoltam, hogy egy vizslának a napi 1,5 óra rohangálás a minimum, ami azért váltott műszakban is elég időigényes foglalatosság. Mondjuk így van mentségem rá, hogy miért nem sportolok ezen felül. A kertes ház óriási helyzeti előnyt jelent, főleg a reggeli-esti "séta" miatt, bár hozzáteszem, hogy kutyánk abszolúte alkalmazkodott ahhoz, hogy éjszaka 10-12 órán át nem igényli a sétafikálást.
Amit nem igazán gondoltunk át, az az utazgatások megszervezése. Sok helyre kényelmetlen vagy lehetetlen elvinni a kutyát, ilyenkor "táborozni" megy, ami nem túl olcsó, napi 3000 forint.
4. Egészségügyi ellátás, biztosítás
Ezt sem gondoltam volna azelőtt, mielőtt nem lett saját kutyánk. A kutyáknak ugyebár nincs TB-jük, az állatorvosi költségek azonban az "emberorvosiak" közelében vannak. A kötelező és ajánlott oltások még ok, elmennek, de a miénk pl. félévesen megevett valamit a Dunaparton, ami miatt 2 hétig élet-halál között lebegett, CT, infúzió, gyógyszerek, egy őrület. Kb. 80.000 forintunkba került mindez. Így megfontolandó a biztosítás kötése.
Ki az, aki kedvet kapott a kutyatartáshoz? És kinek ment el a kedve? Írjátok meg tapasztalataitokat!
Biztosan még sokat olvashattok kutyás kalandjainkról itt a blogon!
Az idomítás csodája: ő nem fekszik a kanapén. Hiszen két lába a földön van... Hozott ajándékot meg nem is??